2026. február 24., kedd

Személyes történelem

Megjelent a Műhely Személyes történelem című tematikus száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, március elejétől pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Részletek a szerkesztői köszöntőből:

Személyes történelem című tematikus számunk a 2023-as (Ön)életrajz – (Ön)arckép című kétkötetes antológia folytatásának is tekinthető, mely a(z) (auto)biografikus igény mellett (vagy épp helyett) elsősorban konkrét történelmi események, civilizációs erőpróbák (háborúk, járványok) hatását vizsgálja az egyéni (és közösségi) sors alakulására. [...] A válogatásunkban szereplő elbeszélések, versek, tárcanovellák, esszék, interjúk és riportregény-részletek – közvetve vagy közvetlenül – konkrét eseményekhez, személyekhez és helyszínekhez kötődnek, és mint ilyenek, lehetőséget adnak arra, hogy elmerüljünk a legkülönbözőbb korok és vidékek történeteiben. Vértanúk és lovagok, Loyolai Ignác és Napóleon nyomait kutathatjuk Győrben; Bordeaux-ban és Talence-ben fényt deríthetünk Aquitániai Eleonóra és leszármazottja, a Fekete Herceg titkaira; testközelből tapasztalhatjuk meg a második világháború eseményeit: a költői képzeletet követve Belgrádban 1941-ben, valamint a szóbeli emlékezetre támaszkodva 1944–45-ben Zircen; átélhetjük az 1956-os forradalom szomorú következményeit egy dunántúli kisvárosban és Budapesten; végül tanúi lehetünk, hogyan talál otthonra és lesz a város költője Tin Ujević Szarajevóban, s honvágyával küzdve hogyan alkot maradandót a hazájából menekülni kényszerülő Csiky Ágnes Mária Németországban. Részesülhetünk a hely szelleméből a Balaton, a Földközi-tenger és a Rába partján, Karcagon és Szegeden, Érd-Parkvárosban és Felsőrácegres-Dublinban, Sopronban, Liganóban és Kölnben, Erdélyben, Hellászban és Dániában, „beleveszve az Európát uraló időtlenségbe” (Murányi Zita: páracsöpp). [...] Képzőművészeti tehetséggondozó programunk részeként, az (Ön)életrajz – (Ön)arcképhez hasonlóan jelen tematikus számunk is fiatal képzőművészek képeiből válogat. A látomások, menekülések, nehéz érzések, pillanatnyi jóváhagyások, konfliktusok, rezignációk és epikrízisek lenyomatai érzékenyen illusztrálják a történelmi folyamatokba ágyazott személyes sorsok misztériumjátékát. Az alkotók közül többen, mikor először publikáltak nálunk, még középiskolások voltak, mára azonban egyéni hangjukkal utat törtek maguknak a szakmába vezető úton, neves mesterek kezei alatt. Ne tévesszenek meg senkit a születési dátumok – néha egy-egy fiatal mögött súlyosabb, gondterheltebb vagy tapasztalatokban gazdagabb életút van, mint sok „felnőtt” mögött. Az inspirációk sajnos sokszor küzdelmekből és fájdalmakból születnek. A nézők pedig hosszú évek múltán a vásznakról olvashatják le képességeik függvényében a személyes történelmek útjait. 50 számozott példányban Kovács Vivien eredeti linóleummetszetét vehetik kezükbe.

          Horváth Nóra (főszerkesztő) - Takács Nándor (szerkesztő) 

 


 

2026. február 23., hétfő

Téli küldetés a Nyitott mondatban

Téli küldetés című versem olvasható a Népszava február 20-ai Nyitott mondatában, valamint erre a linkre kattintva. Az új darab motívumaiban és hangulatában Rádiócsend című kötetem „János-verseihez” kapcsolódik.

Egy téli küldetés vége a Bakonyalján, 2026. január 1-jén


2026. február 19., csütörtök

Takács-Csomai Zsófia: Days Past Ovulation

Feleségem Days Past Ovulation című, friss prózáját ajánlom a SZIFONline-ról:

„A váróterem zsúfolásig telve. Egymást méregetjük, és tippelünk, vajon ki hányadjára van itt, és kinek mi baja lehet – mert biztosan hibás valamelyik sejtünk, anyagcserefolyamatunk, vagy csak rossz emberek vagyunk, és kész.” 


Kattints a képre az olvasáshoz!

2026. február 15., vasárnap

Műhely 2025/4.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/4. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Tematikus lapszámunk előtt az utolsó 2025-ös „normál” számunkat tartják kezükben, s ahogy fekete-fehér kiadványainknál már megszokhatták, a folyóirat online verzióját színesben is megtekinthetik a honlapunkon. A 2-es számban közölt Géczi János-képek és most Szolláth Katalin munkái színes változatért kiáltanak, ezért is örülünk, hogy a külön ISSN-számmal rendelkező online anyagban az apróbb részletekben is elmerülhetnek olvasóink. Régóta szerettük volna már egy teljes lapszám vizuális anyagát Szolláth Katalinnak szentelni, és most a kerek születésnap alkalmából sikerült is! Sok szeretettel köszöntjük! Az alkotó ars poeticája mellett Árvai-Józsa Kitty művészettörténész gondolatait is közöljük, aki kiemeli, hogy milyen fontosak az hommage-ok és reminiszcenciák Szolláth életművében – izgalmas módon ez a tematika összecseng a szépirodalmi rovatban közölt hommage-versek motivációival.

Lapszámunk első tematikus egységében folytatjuk Túri Katalin nyelvészeti és verstani szempontokat is mérlegelő tanulmányát Joszif Brodszkij Karácsonyi verseinek magyar fordításairól. A karácsonyhoz: a várakozáshoz, befogadáshoz, adakozáshoz és az ünnepi előkészületekhez kapcsolódnak Acsai Roland és Hauptmann Tamás versei. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítunk az hommage-verseknek. Az összeállításban a Műhelyben rendszeresen publikáló költők közül Bokros Judit, Both Balázs, Csehy Zoltán, Győri László, Méhes Károly és Taizs Gergő verseit olvashatják, amelyek Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Szabó Lőrinc, Berzsenyi Dániel, Szapphó, Herman Melville, Balassi Bálint és József Attila szavait, eszméit idézik meg költeményeikben. A költői munka rejtelmeibe avat be Maczák Ibolya tanulmánya is, amely az alkotói előmunkálatok kéziratos jegyzetei mellett a Pilinszky-publicisztika filológiai összefüggéseit is figyelembe veszi a Nagyvárosi ikonok című vers értelmezése során. A nagyvárosi élet különös szituációival szembesítenek Hegedüs

Anna versei a Tehetséggondozó Műhelyben, míg Csonka Lujza tárcanovellája – egy  lehetséges olvasatban – a városi környezetből való kiszabadulás vágyát fogalmazza meg, életből vett példa segítségével, lírai megközelítésben. Történelem és mitológia, vágy és valóság kereszttüzében a túlélés rejtelmeibe avatnak be Lokodi Imre és Dubán Kitti prózái.

Szerzőnket, barátunkat: Pusztai Zoltánt 70. születésnapja alkalmából a Győr – egy város lelke című tematikus számunkban megjelent versével köszöntjük.

Horváth Nóra (főszerkesztő) – Takács Nándor (szerkesztő)


Tartalom

Túri Katalin: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban. Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány második része)

Acsai Roland: Vendége lesz kezének 

Hauptmann Tamás: Havazik 

*

Pusztai Zoltán: Színe és fonákja

*

Maczák Ibolya: Az alkotás dicsérete. Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című versének elemzése

Bokros Judit: Sörösüveg; Araszolás

Both Balázs: Rilke; Szabó Lőrinc emlékezete 

Csehy Zoltán: Örök ősz; Berzsenyi levonja a tanulságot; Egy David Diamond-zongoradarab (Melville sírja)

Győri László: Modrý Kameň; Márványpalota 

Méhes Károly: Reggelente; Szigorlat; Rilk-e?; Esti idill 

Taizs Gergő: Átkelők

*

Tehetséggondozó Műhely

Hegedüs Anna: ipszilon; anyagfény // 9797; molárisok

Csonka Lujza: Mélylevegő

*

Lokodi Imre: lá Rebi 

Dubán Kitti: Lecsószag

*

Juhász Attila: „tudást az egészről […] az egyszervoltakról” (Marafkó László: Írás a tűzfalon)

Urbanik Tímea: „Lassú pillantás gyerekre, fényre, ürességre.” (Christian Bobin: A hét nyolcadik napja)

*

Szolláth Katalin alkotásai