2026. április 29., szerda

2026. április 27., hétfő

Takács-Csomai Zsófia: Tejfehérje

Feleségem új kisprózája olvasható az Új Forrás online-on:

Kakaóját figyelte, rajta a tej fölét. A kis hártya kitartóan megfeszült, a széle elvált a folyadéktól, és középen szurokszínűvé vált. A sors gyakorta azokat szoktatja nagyobb alázatra, akik különben maguk is kellőképp előzékenyek.

 

Forrás: Új Forrás online

2026. április 18., szombat

A fák tekintete a márciusi Új Forrásban

A fák tekintete című Bakonyicum-versem a februári online megjelenést követően a 2026. márciusi Új Forrásban is olvasható. A párbeszédes költemény terveim szerint a készülő kötet egyik ciklusának nyitóverse lesz. A jelenet 1833-ba repíti vissza az olvasót, aki a Barátok útja Bakonybélhez közeli szakaszán (ismét) összefuthat mesterrel és tanítványával.

Új Forrás 2026/3.


2026. április 11., szombat

Takács-Csomai Zsófia kisprózái a Látóban

Feleségem négy új kisprózája (Téglafal, Eldobható, Ladik, Kútkáva) olvasható a 2026. márciusi Látóban.

Aranyos csengettyűként bongott az ereszen, majd nagyot koppanva ért földet a bogár, s Ottó – miközben átvetette magát a kútkáván – arra gondolt, milyen szép is volt ez a hang, melyet életében utoljára hallott. Nem vitt magával mást, csak a kút dohos szagát, és beteljesületlen életét. (Részlet a Kútkávából) 

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

2026. április 9., csütörtök

Szereplésem a 2026-os Versmaratonon

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvényét, a VERSMARATONt, amelynek társszervezője a Magyar Katolikus Rádió. A Versmaratonon idén 52 költő vesz részt, akik felolvassák Az év versei 2026 antológiába beválogatott legjobb verseiket, és moderátorok kérdéseire válaszolnak. A Versmaraton követhető élőben a Magyar Napló Kiadó YouTube-csatornáján, valamint a Magyar Írószövetség és a Magyar Katolikus Rádió Facebook-oldalán.

Időpont: 2026. április 11. (9:30 – 21:00)

Helyszín: Magyar Katolikus Rádió (1062 Budapest, Délibáb u. 17.)

A fellépő költők óránkénti bontásban:

10–11 óra (Moderátor: Iancu Laura) Farkas Wellmann Éva, Géczi János, Oláh András, Petőcz András, Vörös István

11–12 óra (Moderátor: Kövesdy Zsuzsanna) Acsai Roland, Korpa Tamás, Kulin Borbála, Lőrincz P. Gabriella, Murányi Zita

12–13 óra (Moderátor: Liptay Katalin) Hegedűs Gyöngyi, Kovács István, Lázár Balázs, Szentmártoni János, Z. Németh István

13–14 óra (Moderátor: Horváth Sándor Domonkos) Jenei Gyula, Kürti László, Lajtos Nóra, Péntek Imre, Rónai Balázs Zoltán

14–15 óra (Moderátor: Berka Attila) Kollár Árpád, Rózsássy Barbara, Szegedi Kovács György, Takács Nándor, Tóth László

15–16 óra (Moderátor: Rónai Balázs Zoltán) Fenyvesi Ottó, Mezey Katalin, Miklya Zsolt, Nagy Koppány Zsolt, Szeder Réka

16–17 óra (Moderátor: L. Móger Tímea) Báger Gusztáv, Balogh Róbert, Halmosi Károly, Háy János, Vass Tibor

17–18 óra (Moderátor: Luzsicza István) Fekete Vince, Hegedüs Kata, Orosz István, Payer Imre, Székelyhidi Zsolt

18–19 óra (Moderátor: Berka Attila) Farkas Gábor, L. Móger Tímea, Usier Tamara, Viola Szandra

19–20 óra (Moderátor: Mirtse Zsuzsa) Balizs Dániel, Filip Tamás, Finta Éva, Zalán Tibor

20–21 óra (Moderátor: Petrik Béla) Böszörményi Zoltán, Falusi Márton, Király Farkas, Végh Attila

Forrás: Irodalmi Jelen


2026. április 8., szerda

A Szüret Nikolaj Bojkov fordításában

Április 6-án abban a váratlan örömben és megtiszteltetésben lehetett részem, hogy Nikolaj Bojkov író, költő és műfordító bolgárra fordította Szüret című versemet, amely az Irodalmi Szemle online-on jelent meg 2024 májusában. A vers Nikolaj Bojkov nyilvános Facebook-bejegyzésében olvasható.

Forrás: Nikolaj Bojkov @ Facebook



2026. április 7., kedd

2026. április 2., csütörtök

Bauer és az öregek tanácsa az Irodalmi Szemlében

Az Irodalmi Szemle 2026 áprilisi lapszáma a Bázis-díj pályázatára beküldött alkotásokból közöl válogatást. A Bázis-díjat 2022-ben alapította a Bázis irodalmi és művészeti egyesület a Bázis tagjai számára. A mindig más összetételű bírálóbizottság elé névtelenül kerülnek a szövegek. A 2025. évi zsűri tagjai Bányai Éva, Csanda Gábor és Gyurász Marianna (mint az előző évi Bázis-díjas) voltak. 2025-ben huszonkilenc szerző küldött be verset vagy prózát a Bázis-díjra, közülük a zsűri tizenhatot emelt ki, akik a Bázis Fesztiválon felolvashatták szövegüket. Az Irodalmi Szemle 2026/4. száma ebből a tizenhat alkotásból közli Molnár T. Eszter Bázis-díjas versét, Csanda Gábor laudációját, valamint Barak László, Hajtman Kornél, Havran Kati, Plonicky Tamás, R. Nagy Krisztián, Radics Rudolf, Szeles Judit, Takács Nándor, Tóth Andrea, Tóth Lilith Viktória és Vida Gergely egy-egy versét, prózáját.

Forrás: Bázis Egyesület

A Bázis-díj pályázat anyagán kívül a májusi lapszámban olvasható még Merva Attila tanulmánya a Jókai-fordítások visszhangjairól a korabeli szlovák sajtóban, amelyet a komáromi Selye János Egyetem Jókai Mór-konferenciáján adott elő. Továbbá Fekete I. Alfonz prózája, Száz Pál Kis keleti daemonologia című tárcasorozatának 4. része és Juhász Tibor kritikája az Irodalmi Szemle Függő című kritikai rovatában Ráday Zsófia A Csendkirály győzelmi beszéde című verseskötetéről.

2026. március 19., csütörtök

Bakonyicum-vers a Vigiliában

A Vigilia folyóirat 2026. márciusi számában olvasható Újratervezés című Bakonyicum-versem, amely 2025 nagyszombatján tett bakonybánki és bakonyszombathelyi kirándulásom élményeiből merít inspirációt. A Rómer Flóris nyomát követő túrasorozat vonatkozó állomásáról a Bakonyicum blogon olvasható beszámolóm.

Vigila 2026. március


2026. március 11., szerda

2026. március 9., hétfő

Versek a Képírás folyóiratban

Négy új versem jelent meg a Képírás folyóiratban. A költemények ezúttal nem a Bakonyból, hanem a Velencei-hegységből, Pázmándról és határából merítik inspirációjukat, ahol gyermekkorom jelentős részét töltöttem.

A nadapi Csúcsos-hegy Pázmánd felől, 2015. július 9-én


2026. március 4., szerda

Min dolgoztam a héten?

Február 16-án érkezett el hozzám a Bázis Egyesület körkérdése, a Min dolgozol a héten? Válaszom a Bázis hírfolyamában olvasható.

"Berzsenyi Dániel e helyről tekintett vissza szeretett szülőföldjére 1808-ban Kemenesaljára." Emlékkő Bazsi határában (2025. november 5.)


2026. február 24., kedd

Személyes történelem

Megjelent a Műhely Személyes történelem című tematikus száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, március elejétől pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Részletek a szerkesztői köszöntőből:

Személyes történelem című tematikus számunk a 2023-as (Ön)életrajz – (Ön)arckép című kétkötetes antológia folytatásának is tekinthető, mely a(z) (auto)biografikus igény mellett (vagy épp helyett) elsősorban konkrét történelmi események, civilizációs erőpróbák (háborúk, járványok) hatását vizsgálja az egyéni (és közösségi) sors alakulására. [...] A válogatásunkban szereplő elbeszélések, versek, tárcanovellák, esszék, interjúk és riportregény-részletek – közvetve vagy közvetlenül – konkrét eseményekhez, személyekhez és helyszínekhez kötődnek, és mint ilyenek, lehetőséget adnak arra, hogy elmerüljünk a legkülönbözőbb korok és vidékek történeteiben. Vértanúk és lovagok, Loyolai Ignác és Napóleon nyomait kutathatjuk Győrben; Bordeaux-ban és Talence-ben fényt deríthetünk Aquitániai Eleonóra és leszármazottja, a Fekete Herceg titkaira; testközelből tapasztalhatjuk meg a második világháború eseményeit: a költői képzeletet követve Belgrádban 1941-ben, valamint a szóbeli emlékezetre támaszkodva 1944–45-ben Zircen; átélhetjük az 1956-os forradalom szomorú következményeit egy dunántúli kisvárosban és Budapesten; végül tanúi lehetünk, hogyan talál otthonra és lesz a város költője Tin Ujević Szarajevóban, s honvágyával küzdve hogyan alkot maradandót a hazájából menekülni kényszerülő Csiky Ágnes Mária Németországban. Részesülhetünk a hely szelleméből a Balaton, a Földközi-tenger és a Rába partján, Karcagon és Szegeden, Érd-Parkvárosban és Felsőrácegres-Dublinban, Sopronban, Liganóban és Kölnben, Erdélyben, Hellászban és Dániában, „beleveszve az Európát uraló időtlenségbe” (Murányi Zita: páracsöpp). [...] Képzőművészeti tehetséggondozó programunk részeként, az (Ön)életrajz – (Ön)arcképhez hasonlóan jelen tematikus számunk is fiatal képzőművészek képeiből válogat. A látomások, menekülések, nehéz érzések, pillanatnyi jóváhagyások, konfliktusok, rezignációk és epikrízisek lenyomatai érzékenyen illusztrálják a történelmi folyamatokba ágyazott személyes sorsok misztériumjátékát. Az alkotók közül többen, mikor először publikáltak nálunk, még középiskolások voltak, mára azonban egyéni hangjukkal utat törtek maguknak a szakmába vezető úton, neves mesterek kezei alatt. Ne tévesszenek meg senkit a születési dátumok – néha egy-egy fiatal mögött súlyosabb, gondterheltebb vagy tapasztalatokban gazdagabb életút van, mint sok „felnőtt” mögött. Az inspirációk sajnos sokszor küzdelmekből és fájdalmakból születnek. A nézők pedig hosszú évek múltán a vásznakról olvashatják le képességeik függvényében a személyes történelmek útjait. 50 számozott példányban Kovács Vivien eredeti linóleummetszetét vehetik kezükbe.

          Horváth Nóra (főszerkesztő) - Takács Nándor (szerkesztő) 

 


 

2026. február 23., hétfő

Téli küldetés a Nyitott mondatban

Téli küldetés című versem olvasható a Népszava február 20-ai Nyitott mondatában, valamint erre a linkre kattintva. Az új darab motívumaiban és hangulatában Rádiócsend című kötetem „János-verseihez” kapcsolódik.

Egy téli küldetés vége a Bakonyalján, 2026. január 1-jén


2026. február 19., csütörtök

Takács-Csomai Zsófia: Days Past Ovulation

Feleségem Days Past Ovulation című, friss prózáját ajánlom a SZIFONline-ról:

„A váróterem zsúfolásig telve. Egymást méregetjük, és tippelünk, vajon ki hányadjára van itt, és kinek mi baja lehet – mert biztosan hibás valamelyik sejtünk, anyagcserefolyamatunk, vagy csak rossz emberek vagyunk, és kész.” 


Kattints a képre az olvasáshoz!

2026. február 15., vasárnap

Műhely 2025/4.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/4. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Tematikus lapszámunk előtt az utolsó 2025-ös „normál” számunkat tartják kezükben, s ahogy fekete-fehér kiadványainknál már megszokhatták, a folyóirat online verzióját színesben is megtekinthetik a honlapunkon. A 2-es számban közölt Géczi János-képek és most Szolláth Katalin munkái színes változatért kiáltanak, ezért is örülünk, hogy a külön ISSN-számmal rendelkező online anyagban az apróbb részletekben is elmerülhetnek olvasóink. Régóta szerettük volna már egy teljes lapszám vizuális anyagát Szolláth Katalinnak szentelni, és most a kerek születésnap alkalmából sikerült is! Sok szeretettel köszöntjük! Az alkotó ars poeticája mellett Árvai-Józsa Kitty művészettörténész gondolatait is közöljük, aki kiemeli, hogy milyen fontosak az hommage-ok és reminiszcenciák Szolláth életművében – izgalmas módon ez a tematika összecseng a szépirodalmi rovatban közölt hommage-versek motivációival.

Lapszámunk első tematikus egységében folytatjuk Túri Katalin nyelvészeti és verstani szempontokat is mérlegelő tanulmányát Joszif Brodszkij Karácsonyi verseinek magyar fordításairól. A karácsonyhoz: a várakozáshoz, befogadáshoz, adakozáshoz és az ünnepi előkészületekhez kapcsolódnak Acsai Roland és Hauptmann Tamás versei. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítunk az hommage-verseknek. Az összeállításban a Műhelyben rendszeresen publikáló költők közül Bokros Judit, Both Balázs, Csehy Zoltán, Győri László, Méhes Károly és Taizs Gergő verseit olvashatják, amelyek Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Szabó Lőrinc, Berzsenyi Dániel, Szapphó, Herman Melville, Balassi Bálint és József Attila szavait, eszméit idézik meg költeményeikben. A költői munka rejtelmeibe avat be Maczák Ibolya tanulmánya is, amely az alkotói előmunkálatok kéziratos jegyzetei mellett a Pilinszky-publicisztika filológiai összefüggéseit is figyelembe veszi a Nagyvárosi ikonok című vers értelmezése során. A nagyvárosi élet különös szituációival szembesítenek Hegedüs

Anna versei a Tehetséggondozó Műhelyben, míg Csonka Lujza tárcanovellája – egy  lehetséges olvasatban – a városi környezetből való kiszabadulás vágyát fogalmazza meg, életből vett példa segítségével, lírai megközelítésben. Történelem és mitológia, vágy és valóság kereszttüzében a túlélés rejtelmeibe avatnak be Lokodi Imre és Dubán Kitti prózái.

Szerzőnket, barátunkat: Pusztai Zoltánt 70. születésnapja alkalmából a Győr – egy város lelke című tematikus számunkban megjelent versével köszöntjük.

Horváth Nóra (főszerkesztő) – Takács Nándor (szerkesztő)


Tartalom

Túri Katalin: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban. Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány második része)

Acsai Roland: Vendége lesz kezének 

Hauptmann Tamás: Havazik 

*

Pusztai Zoltán: Színe és fonákja

*

Maczák Ibolya: Az alkotás dicsérete. Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című versének elemzése

Bokros Judit: Sörösüveg; Araszolás

Both Balázs: Rilke; Szabó Lőrinc emlékezete 

Csehy Zoltán: Örök ősz; Berzsenyi levonja a tanulságot; Egy David Diamond-zongoradarab (Melville sírja)

Győri László: Modrý Kameň; Márványpalota 

Méhes Károly: Reggelente; Szigorlat; Rilk-e?; Esti idill 

Taizs Gergő: Átkelők

*

Tehetséggondozó Műhely

Hegedüs Anna: ipszilon; anyagfény // 9797; molárisok

Csonka Lujza: Mélylevegő

*

Lokodi Imre: lá Rebi 

Dubán Kitti: Lecsószag

*

Juhász Attila: „tudást az egészről […] az egyszervoltakról” (Marafkó László: Írás a tűzfalon)

Urbanik Tímea: „Lassú pillantás gyerekre, fényre, ürességre.” (Christian Bobin: A hét nyolcadik napja)

*

Szolláth Katalin alkotásai



2026. február 14., szombat

A fák tekintete az Új Forrás online-on

A fák tekintete című új Bakonyicum-vers olvasható az Új Forrás online-on. A párbeszédes költemény a készülő kötet azon ciklusába tartozik, amely a Bakony felfedezésének (egy lehetséges) történetét meséli el. A jelen epizód 1833-ba repíti vissza az olvasót, aki a Barátok útja Bakonybélhez közeli szakaszán (ismét) összefuthat mesterrel és tanítványával.



2026. január 30., péntek

Új Kisfaludy Napok 2026

Az a megtiszteltetés ért, hogy idén is zsűritag lehetek az Új Kisfaludy Napok Vers- és prózaírás kategóriájában. A fesztivál időpontja: 2026. április 17–18. A jelentkezési határidő március 23. További tudnivalók a Generációk Művelődési Háza honlapján és az alábbi plakáton. Találkozzunk Győrben, április 17-én!


2026. január 29., csütörtök

Műhely 2025/2.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/2. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Kurdy Fehér János elemzése szerint Géczi János dekollázsai világra nyitott ablakok, amelyeken keresztül nemcsak a látvány tárul elénk, hanem a szemlélő teljes világ-felismerő rendszere is: „a világ létezése kollázs (amint a dolgok bennünk összeérnek), a világ megértése pedig dekollázs (egyszerre feltakarjuk, azaz feltárjuk és egyben akaratlanul elfedjük ezt az összeérést). A szépirodalmi rovatunkban olvasható versek és prózai írások sokféle példán keresztül szemléltetik, hogy jelentésképző feltakarásként működhetnek többek között az életünkben váratlanul bekövetkező balesetek és tragédiák is: megmutatják, hogy „A valóság nem szilárd objektumokból áll, hanem interakciókból, határok nélküli folyamatokból, történésekből és viszonyokból épül fel.” (Kurdy Fehér János). A határok elmosódását megtapasztalhatjuk művészeti alkotások szemlélése közben, családi és párkapcsolataink résztvevőjeként, vagy éppen (és talán mindenekelőtt) a természettel való egységünkben, erkölcsi partnerségünkben: „Most rojtos / függöny, eső-zuhany Tihanyra. / Kurta óra, számot vethetek / ellengő időmmel: lebegő libák, / bárányok cápafoggal, szűkölő tavak, / foszló ország jótékony leple, / akárha szemfedő, apránként eltakar.” (Csuday Csaba: Tihany felől borul) A természettel kötött új szerződésünk nyomán (Michel Serres) felfedezhetjük eredetünket, valahogyan úgy, amiként Mechiat Zina versében a tenger találkozhat önmagával az őt szemlélő lírai én tekintetében: „Kinyitom a szemem. / Tükröződik benne a mélység. / Felismeri magát.” (Apály) Mechiat Zina bemutatkozó verseskötete Juhász Attila megállapítása szerint „szinte teljes egészében a költői-emberi identitás kérdéskörét és letisztulási folyamatát helyezi előtérbe”, hasonlóan ahhoz, ahogyan Géczi János dekollázsai felhívják figyelmünket arra, hogy a világ részei és szemlélői egyszerre vagyunk, jelölve ezáltal „az antropocén filozófiák és művészetkritika mára szélessé vált nyomvonalát” (Kurdy Fehér János). És ha már művészetkritika: Weiss János fordításának és tanulmányának köszönhetően megismerkedhetünk Johann Christoph Gottsched kritikai költészettanának alapjaival, és tartalmas ízelítőt kaphatunk az irodalomkritika 18. századi fejlődéstörténetéből, azokból az esztendőkből, amikor elkezdődött a gondolkodás a kritika lényegéről. A jelentés, amelynek minden művész a nyomába ered, „egyfajta diaszpóraként létezik, melyet folyamatosan össze kell gyűjteni és el kell rendezni.” – írja Kurdy Fehér János, megállapítására pedig rezonálnak Maros Márk verssorai: „Mert hiába // próbálja szavakba önteni, / ki is ő egyáltalán, mire / kimondja, megint mást jelent.” Valóban „önmagunk tükröződése csak / sosem létezett / ami voltunk”, ahogyan Kaprinay Rebeka versében olvassuk? A tükörkép-töredékek gyűjtésében és elrendezésében talán támaszunk lehet, ha világszemléletünkbe építjük a meggyőződést, hogy „létezhet létünknek az a dimenziója, ahol lehetséges az elrendeződés, ahol élhet a bizalom.” (Juhász Attila)

Takács Nándor



Tartalom

Kurdy Fehér János: Együtt. A metaszimbiózis és az engramm Géczi János dekollázsaiban

VASS NORBERT: „Megcéloztam a negyedik műnemet.” – János kalendáriuma (október)

*

Johann Christoph Gottsched: A műítészekről

Weiss János: A kritika a német felvilágosodásban és romantikában. Utószó Johann Christoph Gottsched tanulmányához

 *

Czilczer Olga: A táncról szólván; Bádog; Kettő; Árnyék

Csuday Csaba: Tihany felől borul; Valami erotika, kissé adysan; Hőguta; A kobold és a fél zokni; Őszelő; Múltba néz

Mechiat Zina: Apály; Felhőtűz 

Maros Márk: Organon-installációk

Benkovics Judit: A gyöngyvirág

Dalmai Rozi: NaCl; Ketchup

Murányi Zita: preparátum; villanypózna; belső tenger; csönd van

Juhász Zsuzsanna: Méretvétel; Repülés; Törvény 

*

Tehetséggondozó Műhely

Kaprinay Rebeka: (máshol az ősz nem); (jelentést kímélő hangsorok után); ami voltunk; téged; (nem távolságtartás); (a kitágított idő); (te tudnád-e így); (ő nem volt még) 

* 

Csollán Tamara: A parkolóban köd van; Holnapra legyen meg; Láttam sírni

Zámbó Tamás: Egy a háromból 

* 

Juhász Attila: „Kinyitom a szemem. Megérkezem […] igazi vagyok magamnak is” (Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le) 

Bodrogi Csongor: Otthon lenni az irodalomban (Mohai V. Lajos: Velence Budán)

 

2026. január 28., szerda

Takács-Csomai Zsófia prózái: 2025. október – 2026. január

Feleségem utóbbi időben megjelent prózáit ajánlom az Olvasók figyelmébe. A Népszava Nyitott mondatában a Pikkely és a Flaszter, az Irodalmi Szemle online-on a Zsömle és a Non plus ultra, a SZIFONline-on a Mari egy napja, a zEtnán pedig az Allé és az Ahol halott van, ott nem lehet című írásai jelentek meg.

„Elérkezett az idő, hogy Szent Mihály lova mellett lépkedve a gyászmenet utolsó útjára kísérje az eltávozót. Erős férfiak ragadták meg, hogy összehangolt mozdulattal vállukra emeljék a koporsót. A menet lassan haladt, innen-onnan mormogás, sustorgás hallatszott, másutt halk, döcögő énekszó. A temető kapujában állt a pap, de nem azért, hogy temessen. A dogma tiltja, hogy öngyilkost szentelt földbe helyezzen, mondta Bibliával a kezében. Csorgott az izzadság a koporsóvivők hátán, arcán. A sír nincs kiásva, nincs is hova eltemetni, erősködött a pap. Az asszonyok a fejükhöz kaptak, a férfiak tekintetében harag lobbant. A gyerekek érezték, hogy valami rendkívüli történik, a gyámoltalanabbak sírva fakadtak. A pap rendíthetetlenül állt a temető zárt kapuja előtt. Maroknyi férfi vált ki a tömegből, ásókat és lapátokat hoztak, és ásni kezdtek a kerítés mellett.”


 

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)