A beérés fokozatai – könyvheti beszélgetés Gellén-Miklós Gábor költővel

A székesfehérvári ünnepi könyvhéten, 2026. június 3-án Gellén-Miklós Gáborral beszélgetünk 30 évvel ezelőtt indult költői pályájáról a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Forrás: Vörösmarty Mihály Könyvtár

Tovább

Személyes történelem

Megjelent a Műhely Személyes történelem című tematikus száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, március elejétől pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Részletek a szerkesztői köszöntőből:

Személyes történelem című tematikus számunk a 2023-as (Ön)életrajz – (Ön)arckép című kétkötetes antológia folytatásának is tekinthető, mely a(z) (auto)biografikus igény mellett (vagy épp helyett) elsősorban konkrét történelmi események, civilizációs erőpróbák (háborúk, járványok) hatását vizsgálja az egyéni (és közösségi) sors alakulására. [...] A válogatásunkban szereplő elbeszélések, versek, tárcanovellák, esszék, interjúk és riportregény-részletek – közvetve vagy közvetlenül – konkrét eseményekhez, személyekhez és helyszínekhez kötődnek, és mint ilyenek, lehetőséget adnak arra, hogy elmerüljünk a legkülönbözőbb korok és vidékek történeteiben. Vértanúk és lovagok, Loyolai Ignác és Napóleon nyomait kutathatjuk Győrben; Bordeaux-ban és Talence-ben fényt deríthetünk Aquitániai Eleonóra és leszármazottja, a Fekete Herceg titkaira; testközelből tapasztalhatjuk meg a második világháború eseményeit: a költői képzeletet követve Belgrádban 1941-ben, valamint a szóbeli emlékezetre támaszkodva 1944–45-ben Zircen; átélhetjük az 1956-os forradalom szomorú következményeit egy dunántúli kisvárosban és Budapesten; végül tanúi lehetünk, hogyan talál otthonra és lesz a város költője Tin Ujević Szarajevóban, s honvágyával küzdve hogyan alkot maradandót a hazájából menekülni kényszerülő Csiky Ágnes Mária Németországban. Részesülhetünk a hely szelleméből a Balaton, a Földközi-tenger és a Rába partján, Karcagon és Szegeden, Érd-Parkvárosban és Felsőrácegres-Dublinban, Sopronban, Liganóban és Kölnben, Erdélyben, Hellászban és Dániában, „beleveszve az Európát uraló időtlenségbe” (Murányi Zita: páracsöpp). [...] Képzőművészeti tehetséggondozó programunk részeként, az (Ön)életrajz – (Ön)arcképhez hasonlóan jelen tematikus számunk is fiatal képzőművészek képeiből válogat. A látomások, menekülések, nehéz érzések, pillanatnyi jóváhagyások, konfliktusok, rezignációk és epikrízisek lenyomatai érzékenyen illusztrálják a történelmi folyamatokba ágyazott személyes sorsok misztériumjátékát. Az alkotók közül többen, mikor először publikáltak nálunk, még középiskolások voltak, mára azonban egyéni hangjukkal utat törtek maguknak a szakmába vezető úton, neves mesterek kezei alatt. Ne tévesszenek meg senkit a születési dátumok – néha egy-egy fiatal mögött súlyosabb, gondterheltebb vagy tapasztalatokban gazdagabb életút van, mint sok „felnőtt” mögött. Az inspirációk sajnos sokszor küzdelmekből és fájdalmakból születnek. A nézők pedig hosszú évek múltán a vásznakról olvashatják le képességeik függvényében a személyes történelmek útjait. 50 számozott példányban Kovács Vivien eredeti linóleummetszetét vehetik kezükbe.

          Horváth Nóra (főszerkesztő) - Takács Nándor (szerkesztő) 

 

 

Tovább

Műhely 2025/4.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/4. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Tematikus lapszámunk előtt az utolsó 2025-ös „normál” számunkat tartják kezükben, s ahogy fekete-fehér kiadványainknál már megszokhatták, a folyóirat online verzióját színesben is megtekinthetik a honlapunkon. A 2-es számban közölt Géczi János-képek és most Szolláth Katalin munkái színes változatért kiáltanak, ezért is örülünk, hogy a külön ISSN-számmal rendelkező online anyagban az apróbb részletekben is elmerülhetnek olvasóink. Régóta szerettük volna már egy teljes lapszám vizuális anyagát Szolláth Katalinnak szentelni, és most a kerek születésnap alkalmából sikerült is! Sok szeretettel köszöntjük! Az alkotó ars poeticája mellett Árvai-Józsa Kitty művészettörténész gondolatait is közöljük, aki kiemeli, hogy milyen fontosak az hommage-ok és reminiszcenciák Szolláth életművében – izgalmas módon ez a tematika összecseng a szépirodalmi rovatban közölt hommage-versek motivációival.

Lapszámunk első tematikus egységében folytatjuk Túri Katalin nyelvészeti és verstani szempontokat is mérlegelő tanulmányát Joszif Brodszkij Karácsonyi verseinek magyar fordításairól. A karácsonyhoz: a várakozáshoz, befogadáshoz, adakozáshoz és az ünnepi előkészületekhez kapcsolódnak Acsai Roland és Hauptmann Tamás versei. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítunk az hommage-verseknek. Az összeállításban a Műhelyben rendszeresen publikáló költők közül Bokros Judit, Both Balázs, Csehy Zoltán, Győri László, Méhes Károly és Taizs Gergő verseit olvashatják, amelyek Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Szabó Lőrinc, Berzsenyi Dániel, Szapphó, Herman Melville, Balassi Bálint és József Attila szavait, eszméit idézik meg költeményeikben. A költői munka rejtelmeibe avat be Maczák Ibolya tanulmánya is, amely az alkotói előmunkálatok kéziratos jegyzetei mellett a Pilinszky-publicisztika filológiai összefüggéseit is figyelembe veszi a Nagyvárosi ikonok című vers értelmezése során. A nagyvárosi élet különös szituációival szembesítenek Hegedüs

Anna versei a Tehetséggondozó Műhelyben, míg Csonka Lujza tárcanovellája – egy  lehetséges olvasatban – a városi környezetből való kiszabadulás vágyát fogalmazza meg, életből vett példa segítségével, lírai megközelítésben. Történelem és mitológia, vágy és valóság kereszttüzében a túlélés rejtelmeibe avatnak be Lokodi Imre és Dubán Kitti prózái.

Szerzőnket, barátunkat: Pusztai Zoltánt 70. születésnapja alkalmából a Győr – egy város lelke című tematikus számunkban megjelent versével köszöntjük.

Horváth Nóra (főszerkesztő) – Takács Nándor (szerkesztő)

Tartalom

Túri Katalin: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban. Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány második része)

Acsai Roland: Vendége lesz kezének 

Hauptmann Tamás: Havazik 

*

Pusztai Zoltán: Színe és fonákja

*

Maczák Ibolya: Az alkotás dicsérete. Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című versének elemzése

Bokros Judit: Sörösüveg; Araszolás

Both Balázs: Rilke; Szabó Lőrinc emlékezete 

Csehy Zoltán: Örök ősz; Berzsenyi levonja a tanulságot; Egy David Diamond-zongoradarab (Melville sírja)

Győri László: Modrý Kameň; Márványpalota 

Méhes Károly: Reggelente; Szigorlat; Rilk-e?; Esti idill 

Taizs Gergő: Átkelők

*

Tehetséggondozó Műhely

Hegedüs Anna: ipszilon; anyagfény // 9797; molárisok

Csonka Lujza: Mélylevegő

*

Lokodi Imre: lá Rebi 

Dubán Kitti: Lecsószag

*

Juhász Attila: „tudást az egészről […] az egyszervoltakról” (Marafkó László: Írás a tűzfalon)

Urbanik Tímea: „Lassú pillantás gyerekre, fényre, ürességre.” (Christian Bobin: A hét nyolcadik napja)

*

Szolláth Katalin alkotásai

Tovább

Új Kisfaludy Napok 2026

Az a megtiszteltetés ért, hogy idén is zsűritag lehetek az Új Kisfaludy Napok Vers- és prózaírás kategóriájában. A fesztivál időpontja: 2026. április 17–18. A jelentkezési határidő március 23. További tudnivalók a Generációk Művelődési Háza honlapján és az alábbi plakáton. Találkozzunk Győrben, április 17-én!

Tovább

Műhely 2025/2.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/2. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Kurdy Fehér János elemzése szerint Géczi János dekollázsai világra nyitott ablakok, amelyeken keresztül nemcsak a látvány tárul elénk, hanem a szemlélő teljes világ-felismerő rendszere is: „a világ létezése kollázs (amint a dolgok bennünk összeérnek), a világ megértése pedig dekollázs (egyszerre feltakarjuk, azaz feltárjuk és egyben akaratlanul elfedjük ezt az összeérést). A szépirodalmi rovatunkban olvasható versek és prózai írások sokféle példán keresztül szemléltetik, hogy jelentésképző feltakarásként működhetnek többek között az életünkben váratlanul bekövetkező balesetek és tragédiák is: megmutatják, hogy „A valóság nem szilárd objektumokból áll, hanem interakciókból, határok nélküli folyamatokból, történésekből és viszonyokból épül fel.” (Kurdy Fehér János). A határok elmosódását megtapasztalhatjuk művészeti alkotások szemlélése közben, családi és párkapcsolataink résztvevőjeként, vagy éppen (és talán mindenekelőtt) a természettel való egységünkben, erkölcsi partnerségünkben: „Most rojtos / függöny, eső-zuhany Tihanyra. / Kurta óra, számot vethetek / ellengő időmmel: lebegő libák, / bárányok cápafoggal, szűkölő tavak, / foszló ország jótékony leple, / akárha szemfedő, apránként eltakar.” (Csuday Csaba: Tihany felől borul) A természettel kötött új szerződésünk nyomán (Michel Serres) felfedezhetjük eredetünket, valahogyan úgy, amiként Mechiat Zina versében a tenger találkozhat önmagával az őt szemlélő lírai én tekintetében: „Kinyitom a szemem. / Tükröződik benne a mélység. / Felismeri magát.” (Apály) Mechiat Zina bemutatkozó verseskötete Juhász Attila megállapítása szerint „szinte teljes egészében a költői-emberi identitás kérdéskörét és letisztulási folyamatát helyezi előtérbe”, hasonlóan ahhoz, ahogyan Géczi János dekollázsai felhívják figyelmünket arra, hogy a világ részei és szemlélői egyszerre vagyunk, jelölve ezáltal „az antropocén filozófiák és művészetkritika mára szélessé vált nyomvonalát” (Kurdy Fehér János). És ha már művészetkritika: Weiss János fordításának és tanulmányának köszönhetően megismerkedhetünk Johann Christoph Gottsched kritikai költészettanának alapjaival, és tartalmas ízelítőt kaphatunk az irodalomkritika 18. századi fejlődéstörténetéből, azokból az esztendőkből, amikor elkezdődött a gondolkodás a kritika lényegéről. A jelentés, amelynek minden művész a nyomába ered, „egyfajta diaszpóraként létezik, melyet folyamatosan össze kell gyűjteni és el kell rendezni.” – írja Kurdy Fehér János, megállapítására pedig rezonálnak Maros Márk verssorai: „Mert hiába // próbálja szavakba önteni, / ki is ő egyáltalán, mire / kimondja, megint mást jelent.” Valóban „önmagunk tükröződése csak / sosem létezett / ami voltunk”, ahogyan Kaprinay Rebeka versében olvassuk? A tükörkép-töredékek gyűjtésében és elrendezésében talán támaszunk lehet, ha világszemléletünkbe építjük a meggyőződést, hogy „létezhet létünknek az a dimenziója, ahol lehetséges az elrendeződés, ahol élhet a bizalom.” (Juhász Attila)

Takács Nándor

Tartalom

Kurdy Fehér János: Együtt. A metaszimbiózis és az engramm Géczi János dekollázsaiban

VASS NORBERT: „Megcéloztam a negyedik műnemet.” – János kalendáriuma (október)

*

Johann Christoph Gottsched: A műítészekről

Weiss János: A kritika a német felvilágosodásban és romantikában. Utószó Johann Christoph Gottsched tanulmányához

 *

Czilczer Olga: A táncról szólván; Bádog; Kettő; Árnyék

Csuday Csaba: Tihany felől borul; Valami erotika, kissé adysan; Hőguta; A kobold és a fél zokni; Őszelő; Múltba néz

Mechiat Zina: Apály; Felhőtűz 

Maros Márk: Organon-installációk

Benkovics Judit: A gyöngyvirág

Dalmai Rozi: NaCl; Ketchup

Murányi Zita: preparátum; villanypózna; belső tenger; csönd van

Juhász Zsuzsanna: Méretvétel; Repülés; Törvény 

*

Tehetséggondozó Műhely

Kaprinay Rebeka: (máshol az ősz nem); (jelentést kímélő hangsorok után); ami voltunk; téged; (nem távolságtartás); (a kitágított idő); (te tudnád-e így); (ő nem volt még) 

* 

Csollán Tamara: A parkolóban köd van; Holnapra legyen meg; Láttam sírni

Zámbó Tamás: Egy a háromból 

* 

Juhász Attila: „Kinyitom a szemem. Megérkezem […] igazi vagyok magamnak is” (Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le) 

Bodrogi Csongor: Otthon lenni az irodalomban (Mohai V. Lajos: Velence Budán)

 

Tovább

Műhely 2025/3.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/3. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

„A színészet egész embert kíván, és ha az ember igazán jó akar lenni benne, mindenét oda kell adnia.” – idézi William Somerset Maugham regényének egyik tételmondatát Sümegi István, aki esszéjében a Színház cselekményeben kibontakozó filozófiát vizsgálja, s fedez fel tartalmi-gondolati analógiát Maugham regénye és az Iskola a határon látásmódjában. Amikor úgy tapasztaljuk, hogy szerepeink nem eresztenek, és szünet nélküli színjátszásra, teljesítményünk állandó fokozására kényszerítenek, segíthet a regény-főhősök, Júlia Lambert, illetve Medve és Bébé felismerése: „annak megértése, hogy nemcsak szereplők, hanem nézők is, s mint ilyenek, korlátozhatatlanul szabadok” vagyunk. Erre a szabadságélményre rezonálnak szépirodalmi összeállításunk versei is. Zsigmond Soma versei színházi környezetben, egy épülő díszlet tárgyainak azonosításában ismerik fel az én megképződésének felszabadító logikáját; a színpadon megkerülhetetlen referenciaként jelen lévő asztal pedig minden más díszletet feleslegessé tesz, ha a „vigasztalás asztalává” válhat (Bödecs László: Békejobb), s mellette ülve megoszthatjuk egymással élettapasztalatainkat. „Olyan szeretnék lenni, amilyen már valaki volt.” – fogalmazódik meg a kívánság Zsigmond Soma Kaspar című versében. „Ha már a szabadság annyit jelent: / szabadnak lenni egymásra” (Tatár Sándor: Most már), úgy valóságunk „felesleges kerülőútja” (Fellinger Károly: Vadkomló) helyett szívesen elmerülünk emlékeinkben; de mi történik, ha a lélek valamely forradalma (Zsirai László: Amnézia) vagy az eszmélet földrengései (Radnai László: szédület reng a föld) folytán az évek hirtelen emléktelennek bizonyulnak (Gál Csaba: Törmelék), a belső világok felidézése (Kukucska Szabolcs: kognitív disszonancia) lehetetlennek tűnik, s „Törött üvegek várják a földön, / hogy valaki összerakja őket.” (Varga Dávid: 3:45)? – Az emlékezés efféle csapdáival, a múlt rekonstrukciójának nehézségeivel foglalkoznak Szabó Máté Mihály novellái és Benkő Imola Orsolya regényrészlete (Bárd által). Midőn „Telehold mered / emberarc tükrébe. Nem / ismer magára...” (André András: Haikukucskák), talán mégis akad valaki, aki szüntelenül néz bennünket földi színpadunk pusztaságában; Joszif Brodszkij karácsonyi verseinek lebilincselően izgalmas elemzésével, Túri Katalin tanulmányának első részével zárjuk szépirodalmi összeállításunkat. Szénási Zoltán jóvoltából Takács Zsuzsa életútinterjújáról olvashatunk recenziót, Enesey Diána pedig Horváth András Dezső regényére támaszkodva segít eligazodni a férfi lélek univerzumában.

 Takács Nándor

Tartalom

RŐHRIG ESZTER: Szőlőcsutka, létra, dieppe-i kő – Kohán Ferenc képeiről

SÜMEGI ISTVÁN: Színház az egész világ. Maughamról (bőségesen) és Ottlikról (néhány szóban)

TATÁR SÁNDOR: Most már

ZSIGMOND SOMA: Kaspar; Körvonalak

BÖDECS LÁSZLÓ: Békejobb; Közelítő lépés

•

ANDRÉ ANDRÁS: Haikukucskák

FELLINGER KÁROLY: Kígyókő; Vadkomló

KUKUCSKA SZABOLCS: kognitív disszonancia; receptív analízis

GÁL CSABA: Kiváló alattvaló; Törmelék; Gyógyítás helyett; Előre pihend ki

ZSIRAI LÁSZLÓ: Amnézia; Versek leplébe

RADNAI ISTVÁN: aszimmetriák; szédület reng a föld

•

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

VARGA DÁVID: 3:45; A hajnal csendje; D osztály

•

BENKŐ IMOLA ORSOLYA: Bárd által

SZABÓ MÁTÉ MIHÁLY: Jürgen Korovitzky mindenre gondol; Hajnalka éhes

•

TÚRI KATALIN: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban.

Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány első része)

•

SZÉNÁSI ZOLTÁN: „nem hiszek az idő hatalmában” (Takács Zsuzsa:

Átkelés a Szuezi-csatornán: Beszélgetések Wirth Imrével)

ENESEY DIÁNA: A férfi lélek univerzuma (Horváth András Dezső:

Legjobban a nőktől féltem)

•

KOHÁN FERENC alkotásai

Tovább

Művészet és kreatív ipar: lapszámbemutató Győrben

A Műhely folyóirat tisztelettel meghívja Önt, családját, barátait 2025. november 20-án 17 órára a Művészet és kreatív ipar / Art and Creative Industries című tematikus lapszámának bemutatójára a győri Esterházy-palotába (Győr, Király u. 17.) Az est második felében a Tehetséggondozó Műhelyünk által 2024-ben hirdetett esszépályázat díját adjuk át. A program a mellékelt meghívóban olvasható:

Tovább

Az Irodalmi Szemle Győrben: lapbemutató és beszélgetés

Gubis Éva (író), Takács Nándor (költő, szerkesztő), Juhász Tibor (író, költő, szerkesztő) és Plonicky Tamás (író, szerkesztő) részvételével kerül sor az Irodalmi Szemle győri lapbemutatójára. 

Időpont: 2025. november 17. (hétfő), 17:00

Helyszín: Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Könyvtára (9022, Győr, Liszt Ferenc utca 42. III. emelet)

Tovább

Tatár Sándor könyvbemutatója a Győri Könyvszalonon

A 24. Győri Könyvszalon alkalmából a Műhely vendége folyóiratunk rendszeres szerzője, Tatár Sándor. A József Attila-díjas költő nincs másik mese című új könyve hat verseskötetből válogat, s e gyűjteményt új versekkel egészíti ki. „A vers egyszerre orvosság és teljesítmény. E gyűjteményes kötet: kompozíció. Nem időrendben sorjázza, hanem új egységgé szervezi az eddigi életművet.” – írja a könyv fülszövegében Várady Szabolcs.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Tovább

Interjú az Irodalmi Szemlében

Az Irodalmi Szemle online kiadásában olvasható Papp Gréta interjúja, amelyben tavaly megjelent Rádiócsend című kötetemről, költészethez és tájhoz fűződő viszonyomról, valamint a Bakonyicum-versekről esik szó.

Burok-völgy (Burok-part), Bakonykúti, 2023. május. Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Tovább

Tehetséggondozó Műhely 2024/25.

A Tehetséggondozó Műhely 2024/25. évfolyamának tagjai a Műhely 2025-ös lapszámaiban mutatkoznak be verseikkel. A 2025/1. számban Lágy Kornél költeményei olvashatók, a következő számokban pedig Kaprinay Rebeka, Varga Dávid és Hegedüs Anna verseit közöljük. Az irodalmi tehetséggondozó program tagjainak részletes bemutatkozásai a folyóirat honlapján olvashatók.

Tovább

Műhely 2025/1.

Megjelent a Műhely folyóirat 2025/1. száma, amely honlapunkon teljes terjedelmében olvasható, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz.

Tartalom: 

KURCSIS LÁSZLÓ: Interjú 2025

ALBERT SÁNDOR: Tao Te King: egy „fordíthatatlan” mű kétszázötven nyelven

OSCAR WILDE A szobrász; A tanítvány; Theokritosz (Góz Adrienn fordítása)

GELLÉN-MIKLÓS GÁBOR: Megalázott fekete csend; A párna sem igaz

ÍRÁS KÖZBEN FEDÉSBE KERÜLSZ ÖNMAGADDAL. Jubileumi beszélgetés

Gellén-Miklós Gábor költővel

GELLÉN-MIKLÓS GÁBOR: Ainigma

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

• LÁGY KORNÉL: Éjszaka a 4-es 6-oson hiányozni kezdesz; Sörbe dobott pezsgőtabletta; Bűvésztrükk

BOKROS JUDIT: Átvilágítás rétegenként; Még nem tudod

LENCSÉS KÁROLY: Elment a nyár után

SZILÁGYI MÁTÉ: kép; mozaik; Oláh

PÁSZTOR ANDREA: jogosultság; Saját térkép; sarjadás

ROSTÁS MIHÁLY: A zsebem volt; A füst régen gőz volt; Bábozódás okozta stressz

JURE JAKOB: Süketek tanítója, némák tanulója (Lukács Zsolt fordítása)

LORASZKO BÁLINT: A yachtklub (részlet)

ROSS KÁROLY: Parkolópályán

SEBESTYÉN ÁDÁM: A hallgatás tájain (Takács Nándor: Rádiócsend)

HELMRICH MÁRTON: Kóborlások krónikája (Kemény István: Lovag Dulcinea)

Műhely 2025/1.

Tovább

Tehetséggondozás a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégiumában

A 2024/25-ös tanév tavaszi szemeszterében közreműködtem a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégiumának tehetséggondozó programjában. Az Égető kérdések és hasznos tanácsok a művészeti és irodalmi publikációkról című kurzus egyik oktatójaként, a Műhely folyóirat irodalmi tehetséggondozó programjának vezetőjeként hat előadást tartottam az Ötlettől a publikációig: a szépirodalmi mű útja elnevezésű tematikus egységben. A Művészeti Szakkollégium sikeres pályázatáról és megvalósult programjairól dr. habil. Horváth Nóra egyetemi docens, a szakkollégium programigazgatója, a pályázat projektmenedzsere adott tájékoztatást a Győri Szalon cikkében.

A kép forrása: Győri Szalon

Tovább

Interjú Maros Márkkal az Éva Magazinban

A Műhely folyóirat irodalmi tehetséggondozó programjának egyik legelső tagjával, Maros Márk költővel és kritikussal Hegedüs Barbara készített interjút, amelyben Márk készülőfélben levő első verseskötetéről is mesél. Az interjú ezen a linken olvasható.

A Tehetséggondotó Műhely bemutatkozása a Győri Könyvszalonon, 2022. november 20-án. A fotón Takács Nándor, Maros Márk (középen) és Csiby Édua Boglárka

Tovább

Rostás Mihály és Zsigmond Soma dupla könyvbemutatója

Június 14-én 15:00 órakor a győri Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális gyűjteményében mutatjuk be Rostás Mihály és Zsigmond Soma debütáló versesköteteit. A könyvbemutatón részt vevő vendégeink mindkét költő kötetéből kapnak ajándékba egy-egy példányt. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A képre kattintva böngészhetők az Ünnepi Könyvhét győri programjai

Tovább

Műhely 2024/3.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2024/3. száma. A színes pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. 

Tartalom:

GAÁL JÓZSEF KÉPI VILÁGA  

GAÁL JÓZSEF: Második tecno-evolucionista kiáltvány

TÚRI KATALIN: Joszif Brodszkij, a drámaíró: a Márvány című drámája. „A lényeg tehát – az Idő.”

BABICS IMRE: 4 epigramma; Tollvégek – avagy spirituális ornitológia (részlet)

URI ASAF: A lejtő vége; Kellene egy háziállat, egy Border Collie; „Félbeszakított élet”; A Pasaréti téri templom harangja, háború közben; Mozgásszabadság; A petrezselyemgyökér

REICHERT GÁBOR: Budapest-képek és -képzetek Galgóczi Erzsébet korai novelláiban 

*

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

BOGNÁR LEVENTE: Egy tenger is lehet önbizalomhiányos, nem?; 365 fát láttam nálad

HADARICS FANNI BORBÁLA: betűember; pinokkió

*

BIERNACZKY SZILÁRD: Himnusz a Naphoz

VASAS TAMÁS: Elnyúló virrasztás Lazarus nyugalmáért

HAUPTMANN TAMÁS: Kislődi feltámadás

BENESÓCZKY LÁSZLÓ: Keresztény papírcetlik; Utószavak – 2. (Stabat Filius)

*

ANDREJ E. SKUBIC: Idehallgasson, Marjan úr

HEGYI DAMJÁN: Leszállt egy légy a holdkompra, közben elfogyasztottak egy citromtortát

*

RUDAŠ JUTKA: Agni, a nyúl és a tűz (Borut Kraševec: Agni)

ENESEY DIÁNA: Kis világokat kell építeni a szabadság reményének (Caleb Azumah Nelson: Kis világok)

KOVÁCS KRISZTINA: „… emlékek rétegeit keni egymásra…” (Rőhrig Eszter: Ne sírj)

JUHÁSZ ATTILA: „írva van: mégis-remény száll föl velünk” (Devecseri Zoltán: Harmadnapok)

*

A lapszámban GAÁL JÓZSEF festményei láthatók.

Műhely 2024/3.

Tovább

Meghívó: Mitől transzhumán egy lény a képzőművészetben?

Mitől transzhumán egy lény a képzőművészetben?

Folyóiratunk főszerkesztője, Dr. Horváth Nóra beszélget Gaál József képzőművésszel, művészeti íróval és Székely Zoltán művészettörténésszel, a Rómer Flóris Múzeum igazgatójával 2025. május 6-án 17:00 órakor a győri Esterházy-palotában. A képre kattintva a meghívó teljes méretében megjelenik:

Tovább

Új Kisfaludy Napok 2025

Idén is részt vettem az Új Kisfaludy Napok Összművészeti Fesztiválon a vers- és prózaírás kategória zsűrijében Juhász Attila költő, kritikus, valamint Szalai Zsolt költő, kritikus, szerkesztő mellett. A kategória eredményhirdetésére a magyar költészet napján került sor a Generációk Művelődési Házában. Összesen 39 pályamű érkezett megmérettetésre, s a díjátadón 2 ezüst, 9 bronz, valamint 6 "Dobbantó" oklevelet adtak át a zsűri tagjai. A díjazottak az Ambroobook Kiadó köteteivel, a Műhely folyóirat lapszámaival, valamint a Generációk Művelődési Háza saját kiadványaival lettek gazdagabbak. Jó olvasgatást és további szép sikereket kívánunk valamennyiüknek!

A fesztiválzáró gálaműsorról itt olvasható beszámoló.

Forrás: Új Kisfaludy Napok

Tovább

A megyei középiskolák irodalmi alkotópályázatának eredményhirdetése

Az Ambroozia folyóirat, a Műhely folyóirat, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Győr-Moson-Sopron megyei tagozata ebben a tanévben is meghirdette a megyei középiskolák irodalmi alkotópályázatát, amelynek eredményhirdetésére 2025. április 4-én került sor a győri Révai Miklós Gimnáziumban.

A pályázatokat háromfős zsűri bírálta el: Szalai Zsolt költő, az Ambroozia folyóirat szerkesztője, Takács Nándor költő, a Műhely folyóirat szépirodalmi rovatának szerkesztője és Juhász Attila középiskolai tanár, költő, kritikus. 

Próza kategóriában Rákos Krisztián bronz oklevelet nyert, dicséretet kaptak: Borbély Petra, Kusics Bence, Szántó Lilla Vilaszini és Szűcs Lelle Kincső.

Vers kategóriában bronz oklevelet nyertek: Burnoczki Leoni, Kloos-Nagy Szintia és Varga Bianka Kira.

A pályázat résztvevői az elismerő oklevelek mellé az Ambroozia folyóirat antológiáját, a Műhely  folyóirat példányait és a Kortárs Kiadó vers- és prózaköteteit kapták ajándékba.

Mindannyiuknak szeretettel gratulálunk!

Díjátadó a Révai Miklós Gimnáziumban (fotó: Takács-Csomai Zsófia)

Tovább

Mixed feelings/Vegyes érzések | Műhely-lapszámbemutató | 2025. április 10.

2025. április 10-én 17 órakor a győri Zichy-palotában mutatjuk be a Műhely legújabb lapszámát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

A képre kattintva a meghívó nagyobb méretben is megtekinthető

Tovább