A 24. Győri Könyvszalon alkalmából a Műhely vendége folyóiratunk rendszeres szerzője, Tatár Sándor. A József Attila-díjas költő nincs másik mese című új könyve hat verseskötetből válogat, s e gyűjteményt új versekkel egészíti ki. „A vers egyszerre orvosság és teljesítmény. E gyűjteményes kötet: kompozíció. Nem időrendben sorjázza, hanem új egységgé szervezi az eddigi életművet.” – írja a könyv fülszövegében Várady Szabolcs.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Június 14-én 15:00 órakor a győri Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális gyűjteményében mutatjuk be Rostás Mihály és Zsigmond Soma debütáló versesköteteit. A könyvbemutatón részt vevő vendégeink mindkét költő kötetéből kapnak ajándékba egy-egy példányt. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
 |
| A képre kattintva böngészhetők az Ünnepi Könyvhét győri programjai |
A Rádiócsend bemutatójáról a Pápa TV riportot készített, amely a május 15-ei Híradó elején tekinthető meg. A kötetbemutatónak a Jókai Mór Városi Könyvtár adott otthont, az est moderátora Stankovics Marianna volt.
A Pápai Jókai Kör Egyesület szervezésében 2025. május 14-én, délután fél ötkor mutatjuk be Rádiócsend című verseskötetemet a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 |
2024. november 22-én a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár vendége volt Sebestyén Ádám költő, kritikus. A szerzőt és első, Őzek nyara című verseskötetét (Napkút Kiadó, 2022) Stankovics Marianna költő, a Pápai Jókai Kör elnöke mutatta be az érdeklődőknek.
A beszélgetés a szerző életrajzának ismertetésével indult, s a főbb életesemények felidézésével vett újabb irányokat. Megtudtuk, hogy Sebestyén Ádám költői pályája gimnazista korában, a győri Kisfaludy Napokon indult, amelyen arany minősítést nyert költeményeivel, és a zsűriben helyet foglaló Villányi László verseket kért tőle a Műhely számára. Hamarosan tagja lett a szintén győri Hermaion Irodalmi Társaságnak, ennek köszönhető, hogy a 2009-es Hús és sakk című antológiában is megjelentek költeményei, amelyet Szalai Zsolt és Sütő Csaba András szerkesztett. Sebestyén Ádám azóta is rendszeres szerzője mindkét győri folyóiratnak, az Ambrooziának és a Műhelynek is, hadd tegyem hozzá: szerkesztőségünk örömére!
Tanulmányait az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolában fejezte be, a magyar barokk programon. Disszertációjának és kutatásának témája az apokaliptika szerepe a 16–17. századi magyar nyelvű prédikációirodalomban; jelenleg az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékének munkatársa, ahol többek között adatbázis-építéssel foglalkozik.
Sebestyén Ádám mesélt pápai kötődéséről is: nagyszülei a városban éltek, szülei pedig itt jártak iskolába; megtudtuk, hogy a kötetben többször említett kert a nagymama pápai házának kertjét idézi. Szép emlékeket őriz a régi Strandfürdőről, a bakonyi és Ság-hegyi túrákról is. A költő felidézte, hogy Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása című könyvét gyermekkorában a pápai könyvtár olvasójaként ismerte meg.
 |
| Sebestyén Ádám kötetbemutatója a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében |
Az Őzek nyaráról született egyik kritika nyomán (Vincze Richárd: Ökoszilánkok és „organikus törmelékek”; Szépirodalmi Figyelő 2023/1. szám) a verseskötet poétikai jellemzőire terelődött a szó; Stankovics Marianna kérdése nyomán Sebestyén Ádám összefoglalta gondolatait a biopoétika és a poszthumán irodalom fogalmairól. A biopétikai jelző a szöveg organikussága mellett a fiziológiai (élettani) sajátosságok és körülmények jelenlétére utal a költői képalkotásban; olyan tematikai irányzat, mely régóta jelen van a költészetben. A poszthumán (és ökokritikai) megközelítés az antropocentrikus világképpel fordul szembe, eltávolodik az emberközpontú történelemtől, a földi életet más perspektívából szemléli; ahogyan Sebestyén Ádám fogalmazott: „létezni a létezők közösségében”. Példaként Szálinger Balázs 360°, valamint Juhász Ferenc A szent tűzözön regéi című kötetét említette. Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a kötet tematikai orientációja és motívumai, valamint a bölcsészdoktori disszertáció témája között, a költő azt felelte, a kapcsolat nem közvetlen, mivel a kötet verseinek világa a jelen tapasztalataiból táplálkozik, míg a kutatásban vizsgált szövegek (a kora újkori német röplapirodalom termése, valamint Bornemisza Péter és Telegdi Miklós prédikációi) a 16–17. századi ember felfogásában reflektálnak a különböző természeti katasztrófákra és keresik bennük az utolsó idők bizonyítékait.
 |
| A kötet borítóját Vincze Judit tervezte |
A kötet három ciklusra tagolódik; mint megtudtuk, az elsőben (Istenek játszótere) kozmikus távlatból szemlélődnek a versek, a másodikban (Őzek nyara) a gyermekkor és a diákévek győri környezetének képei jelennek meg, míg a harmadikban (Sárkányetető) a veszteségek, többek között a nagyszülői ház elvesztése, eltűnése hagynak nyomot.
A továbbiakban bőséges íztelítőt kaptunk a kötetből a költő tolmácsolásában. A felolvasás kiegészült a versek kezdősorainak és jellegzetes részleteinek szöveges inputja nyomán készült AI-képekkel, amelyeket az olvasóterem falára vetítve tekinthettünk meg, és amelyek az est házigazdája és a szerző kíváncsisága nyomán születtek. A versek felolvasását a mesterséges intelligencia teljesítményének és sikerességének értékelése követte a költői szövegek vizuális „újrakomponálásának” tekintetében; érdekes, olykor bizarr digitális feldolgozások születtek. Elgondolkodtató volt, tulajdonképpen minek (kinek) a performanciáját értékeljük, minek (kinek) a működésmódját próbáljuk értelmezni, és milyen viszonyban van e gesztus a poszthumanizmus kritikai attitűdjével. Sebestyén Ádám feszes ritmikájú, szenzibilis és olykor feszült (értsd: minden idegszálával a látványra, a tapasztalatra koncentráló), ugyanakkor kimért hangú, gazdag képi világú versei mindenesetre önmagukban is képesek arra, hogy a fogékony olvasót megnyerjék maguknak.
A költő úgy nyilatkozott, hogy a jövőben rövidebb mondatokból építené verseit, amelyekben a rontott időmértéket ötvözné a gondolaritmussal – bármilyen irányban alakul és fejlődik is majd Sebestyén Ádám költészete, kíváncsian várjuk újabb verseit!
A 23. Győri Könyvszalon alkalmából, 2024. november 17-én mutattuk be Szabó Béla fotográfus és Juhász Attila költő új közös kötetét, amely Színek – Világok címmel látott napvilágot. A könyvbemutatón a szerzők felidézték barátságuk és művészi együttműködésük indulását; a Tenger Csend című kötet (2017) kapcsán meséltek alkotói inspirációikról, valamint megosztották a közönséggel az új könyv elkészülésének műhelytitkait is. Az eseményről a Győri Szalonban olvasható beszámoló, ezen a linken.
 |
| A fotót Szabó Béla szíves hozzájárulásával adom közre |
 |
| A kötet borítója |
Szabó Béla fotográfus és Juhász Attila költő új könyvét mutatom be a 23. Győri Könyvszalon rendezvényén, 2024. november 17-én, vasárnap 14:00 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross G. u. 4.). A kötet végén az alkotók közös munkáját elemző esszém olvasható.
Három versem olvasható az Abacus+ Kiadó gondozásában megjelent 3. Bázis-líraantológiában, a Hálózati organizmusokban. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tartott könyvbemutatóról ezen a linken olvasható beszámoló. 2024. október 12-én, a IV. Bázis Fesztiválon a kötet szerkesztőjével, Németh Zoltánnal Visy Beatrix beszélgetett.
 |
| Hálózati organizmusok, Abacus+ Kiadó, 2024. Összeállította és szerkesztette: Németh Zoltán |
Bokros Judit beszámolóját és a Vörösmarty Mihály Könyvtár fotóit ajánlom a Rádiócsend székesfehérvári bemutatójáról.
Az összefoglaló ezen a linken olvasható.
A fotógaléria itt tekinthető meg.
 |
| A Nyitott Könyvek beszélgetéssorozat házigazdáival, Gellén-Miklós Gáborral és Bokros Judittal. Fotó: Vörösmarty Mihály Könyvtár |
2024. szeptember 26-án, csütörtökön 17:30-tól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály könyvtár olvasótermében Bokros Judittal és Gellén-Miklós Gáborral beszélgetünk új verseskötetemről a Nyitott Könyvek irodalmi beszélgetéssorozatában:
.png)
A Mária Rádió 2024. augusztus 22-i műsorában Galláné Horváth Gabriella vendége voltam, akivel Rádiócsend című kötetem megjelenése apropóján beszélgettünk költővé válásról, iskolákról, mesterekről és kortárs folyóiratokról. Az interjú meghallgatható a Mária Rádió archívumában. A műsor 18:50-től 19:11-ig tart.
 |
| Pannonhalma, 2024. június 20. Takács-Csomai Zsófia fotója |
Szabados Éva cikkét ajánlom a Győri Szalonból, amelyben részletesen beszámol Rádiócsend című új verseskötetem bemutatójáról, Szalai Zsolttal folytatott beszélgetésünkről. A cikk ezen a linken érhető el.
2024. június 15-én Győrben, a 95. Ünnepi Könyvhéten, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy könyvtárában Szalai Zsolt költővel, az Ambroozia folyóirat szerkesztőjvel mutattuk be Rádiócsend című új verseskötetemet, amely megrendelhető a Napkút Kiadó webshopjában, valamint személyesen is megvásárolható lesz, legközelebb június 22-én, a bakonyszücsi Hagyományőrző Falunapon, ahol szívesen dedikálom is a kötetet.
 |
| Fotó: Dr. Horváth Nóra |
 |
| Takács Nándor: Rádiócsend. Napkút Kiadó, Budapest, 2024 |
