Műhely 2025/4.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/4. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Tematikus lapszámunk előtt az utolsó 2025-ös „normál” számunkat tartják kezükben, s ahogy fekete-fehér kiadványainknál már megszokhatták, a folyóirat online verzióját színesben is megtekinthetik a honlapunkon. A 2-es számban közölt Géczi János-képek és most Szolláth Katalin munkái színes változatért kiáltanak, ezért is örülünk, hogy a külön ISSN-számmal rendelkező online anyagban az apróbb részletekben is elmerülhetnek olvasóink. Régóta szerettük volna már egy teljes lapszám vizuális anyagát Szolláth Katalinnak szentelni, és most a kerek születésnap alkalmából sikerült is! Sok szeretettel köszöntjük! Az alkotó ars poeticája mellett Árvai-Józsa Kitty művészettörténész gondolatait is közöljük, aki kiemeli, hogy milyen fontosak az hommage-ok és reminiszcenciák Szolláth életművében – izgalmas módon ez a tematika összecseng a szépirodalmi rovatban közölt hommage-versek motivációival.

Lapszámunk első tematikus egységében folytatjuk Túri Katalin nyelvészeti és verstani szempontokat is mérlegelő tanulmányát Joszif Brodszkij Karácsonyi verseinek magyar fordításairól. A karácsonyhoz: a várakozáshoz, befogadáshoz, adakozáshoz és az ünnepi előkészületekhez kapcsolódnak Acsai Roland és Hauptmann Tamás versei. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítunk az hommage-verseknek. Az összeállításban a Műhelyben rendszeresen publikáló költők közül Bokros Judit, Both Balázs, Csehy Zoltán, Győri László, Méhes Károly és Taizs Gergő verseit olvashatják, amelyek Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Szabó Lőrinc, Berzsenyi Dániel, Szapphó, Herman Melville, Balassi Bálint és József Attila szavait, eszméit idézik meg költeményeikben. A költői munka rejtelmeibe avat be Maczák Ibolya tanulmánya is, amely az alkotói előmunkálatok kéziratos jegyzetei mellett a Pilinszky-publicisztika filológiai összefüggéseit is figyelembe veszi a Nagyvárosi ikonok című vers értelmezése során. A nagyvárosi élet különös szituációival szembesítenek Hegedüs

Anna versei a Tehetséggondozó Műhelyben, míg Csonka Lujza tárcanovellája – egy  lehetséges olvasatban – a városi környezetből való kiszabadulás vágyát fogalmazza meg, életből vett példa segítségével, lírai megközelítésben. Történelem és mitológia, vágy és valóság kereszttüzében a túlélés rejtelmeibe avatnak be Lokodi Imre és Dubán Kitti prózái.

Szerzőnket, barátunkat: Pusztai Zoltánt 70. születésnapja alkalmából a Győr – egy város lelke című tematikus számunkban megjelent versével köszöntjük.

Horváth Nóra (főszerkesztő) – Takács Nándor (szerkesztő)

Tartalom

Túri Katalin: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban. Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány második része)

Acsai Roland: Vendége lesz kezének 

Hauptmann Tamás: Havazik 

*

Pusztai Zoltán: Színe és fonákja

*

Maczák Ibolya: Az alkotás dicsérete. Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című versének elemzése

Bokros Judit: Sörösüveg; Araszolás

Both Balázs: Rilke; Szabó Lőrinc emlékezete 

Csehy Zoltán: Örök ősz; Berzsenyi levonja a tanulságot; Egy David Diamond-zongoradarab (Melville sírja)

Győri László: Modrý Kameň; Márványpalota 

Méhes Károly: Reggelente; Szigorlat; Rilk-e?; Esti idill 

Taizs Gergő: Átkelők

*

Tehetséggondozó Műhely

Hegedüs Anna: ipszilon; anyagfény // 9797; molárisok

Csonka Lujza: Mélylevegő

*

Lokodi Imre: lá Rebi 

Dubán Kitti: Lecsószag

*

Juhász Attila: „tudást az egészről […] az egyszervoltakról” (Marafkó László: Írás a tűzfalon)

Urbanik Tímea: „Lassú pillantás gyerekre, fényre, ürességre.” (Christian Bobin: A hét nyolcadik napja)

*

Szolláth Katalin alkotásai

Tovább

Műhely 2025/2.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/2. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:

Kurdy Fehér János elemzése szerint Géczi János dekollázsai világra nyitott ablakok, amelyeken keresztül nemcsak a látvány tárul elénk, hanem a szemlélő teljes világ-felismerő rendszere is: „a világ létezése kollázs (amint a dolgok bennünk összeérnek), a világ megértése pedig dekollázs (egyszerre feltakarjuk, azaz feltárjuk és egyben akaratlanul elfedjük ezt az összeérést). A szépirodalmi rovatunkban olvasható versek és prózai írások sokféle példán keresztül szemléltetik, hogy jelentésképző feltakarásként működhetnek többek között az életünkben váratlanul bekövetkező balesetek és tragédiák is: megmutatják, hogy „A valóság nem szilárd objektumokból áll, hanem interakciókból, határok nélküli folyamatokból, történésekből és viszonyokból épül fel.” (Kurdy Fehér János). A határok elmosódását megtapasztalhatjuk művészeti alkotások szemlélése közben, családi és párkapcsolataink résztvevőjeként, vagy éppen (és talán mindenekelőtt) a természettel való egységünkben, erkölcsi partnerségünkben: „Most rojtos / függöny, eső-zuhany Tihanyra. / Kurta óra, számot vethetek / ellengő időmmel: lebegő libák, / bárányok cápafoggal, szűkölő tavak, / foszló ország jótékony leple, / akárha szemfedő, apránként eltakar.” (Csuday Csaba: Tihany felől borul) A természettel kötött új szerződésünk nyomán (Michel Serres) felfedezhetjük eredetünket, valahogyan úgy, amiként Mechiat Zina versében a tenger találkozhat önmagával az őt szemlélő lírai én tekintetében: „Kinyitom a szemem. / Tükröződik benne a mélység. / Felismeri magát.” (Apály) Mechiat Zina bemutatkozó verseskötete Juhász Attila megállapítása szerint „szinte teljes egészében a költői-emberi identitás kérdéskörét és letisztulási folyamatát helyezi előtérbe”, hasonlóan ahhoz, ahogyan Géczi János dekollázsai felhívják figyelmünket arra, hogy a világ részei és szemlélői egyszerre vagyunk, jelölve ezáltal „az antropocén filozófiák és művészetkritika mára szélessé vált nyomvonalát” (Kurdy Fehér János). És ha már művészetkritika: Weiss János fordításának és tanulmányának köszönhetően megismerkedhetünk Johann Christoph Gottsched kritikai költészettanának alapjaival, és tartalmas ízelítőt kaphatunk az irodalomkritika 18. századi fejlődéstörténetéből, azokból az esztendőkből, amikor elkezdődött a gondolkodás a kritika lényegéről. A jelentés, amelynek minden művész a nyomába ered, „egyfajta diaszpóraként létezik, melyet folyamatosan össze kell gyűjteni és el kell rendezni.” – írja Kurdy Fehér János, megállapítására pedig rezonálnak Maros Márk verssorai: „Mert hiába // próbálja szavakba önteni, / ki is ő egyáltalán, mire / kimondja, megint mást jelent.” Valóban „önmagunk tükröződése csak / sosem létezett / ami voltunk”, ahogyan Kaprinay Rebeka versében olvassuk? A tükörkép-töredékek gyűjtésében és elrendezésében talán támaszunk lehet, ha világszemléletünkbe építjük a meggyőződést, hogy „létezhet létünknek az a dimenziója, ahol lehetséges az elrendeződés, ahol élhet a bizalom.” (Juhász Attila)

Takács Nándor

Tartalom

Kurdy Fehér János: Együtt. A metaszimbiózis és az engramm Géczi János dekollázsaiban

VASS NORBERT: „Megcéloztam a negyedik műnemet.” – János kalendáriuma (október)

*

Johann Christoph Gottsched: A műítészekről

Weiss János: A kritika a német felvilágosodásban és romantikában. Utószó Johann Christoph Gottsched tanulmányához

 *

Czilczer Olga: A táncról szólván; Bádog; Kettő; Árnyék

Csuday Csaba: Tihany felől borul; Valami erotika, kissé adysan; Hőguta; A kobold és a fél zokni; Őszelő; Múltba néz

Mechiat Zina: Apály; Felhőtűz 

Maros Márk: Organon-installációk

Benkovics Judit: A gyöngyvirág

Dalmai Rozi: NaCl; Ketchup

Murányi Zita: preparátum; villanypózna; belső tenger; csönd van

Juhász Zsuzsanna: Méretvétel; Repülés; Törvény 

*

Tehetséggondozó Műhely

Kaprinay Rebeka: (máshol az ősz nem); (jelentést kímélő hangsorok után); ami voltunk; téged; (nem távolságtartás); (a kitágított idő); (te tudnád-e így); (ő nem volt még) 

* 

Csollán Tamara: A parkolóban köd van; Holnapra legyen meg; Láttam sírni

Zámbó Tamás: Egy a háromból 

* 

Juhász Attila: „Kinyitom a szemem. Megérkezem […] igazi vagyok magamnak is” (Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le) 

Bodrogi Csongor: Otthon lenni az irodalomban (Mohai V. Lajos: Velence Budán)

 

Tovább

Műhely 2025/1.

Megjelent a Műhely folyóirat 2025/1. száma, amely honlapunkon teljes terjedelmében olvasható, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz.

Tartalom: 

KURCSIS LÁSZLÓ: Interjú 2025

ALBERT SÁNDOR: Tao Te King: egy „fordíthatatlan” mű kétszázötven nyelven

OSCAR WILDE A szobrász; A tanítvány; Theokritosz (Góz Adrienn fordítása)

GELLÉN-MIKLÓS GÁBOR: Megalázott fekete csend; A párna sem igaz

ÍRÁS KÖZBEN FEDÉSBE KERÜLSZ ÖNMAGADDAL. Jubileumi beszélgetés

Gellén-Miklós Gábor költővel

GELLÉN-MIKLÓS GÁBOR: Ainigma

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

• LÁGY KORNÉL: Éjszaka a 4-es 6-oson hiányozni kezdesz; Sörbe dobott pezsgőtabletta; Bűvésztrükk

BOKROS JUDIT: Átvilágítás rétegenként; Még nem tudod

LENCSÉS KÁROLY: Elment a nyár után

SZILÁGYI MÁTÉ: kép; mozaik; Oláh

PÁSZTOR ANDREA: jogosultság; Saját térkép; sarjadás

ROSTÁS MIHÁLY: A zsebem volt; A füst régen gőz volt; Bábozódás okozta stressz

JURE JAKOB: Süketek tanítója, némák tanulója (Lukács Zsolt fordítása)

LORASZKO BÁLINT: A yachtklub (részlet)

ROSS KÁROLY: Parkolópályán

SEBESTYÉN ÁDÁM: A hallgatás tájain (Takács Nándor: Rádiócsend)

HELMRICH MÁRTON: Kóborlások krónikája (Kemény István: Lovag Dulcinea)

Műhely 2025/1.

Tovább

Műhely 2024/3.

Megjelent a Műhely legfrissebb, 2024/3. száma. A színes pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. 

Tartalom:

GAÁL JÓZSEF KÉPI VILÁGA  

GAÁL JÓZSEF: Második tecno-evolucionista kiáltvány

TÚRI KATALIN: Joszif Brodszkij, a drámaíró: a Márvány című drámája. „A lényeg tehát – az Idő.”

BABICS IMRE: 4 epigramma; Tollvégek – avagy spirituális ornitológia (részlet)

URI ASAF: A lejtő vége; Kellene egy háziállat, egy Border Collie; „Félbeszakított élet”; A Pasaréti téri templom harangja, háború közben; Mozgásszabadság; A petrezselyemgyökér

REICHERT GÁBOR: Budapest-képek és -képzetek Galgóczi Erzsébet korai novelláiban 

*

TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY

BOGNÁR LEVENTE: Egy tenger is lehet önbizalomhiányos, nem?; 365 fát láttam nálad

HADARICS FANNI BORBÁLA: betűember; pinokkió

*

BIERNACZKY SZILÁRD: Himnusz a Naphoz

VASAS TAMÁS: Elnyúló virrasztás Lazarus nyugalmáért

HAUPTMANN TAMÁS: Kislődi feltámadás

BENESÓCZKY LÁSZLÓ: Keresztény papírcetlik; Utószavak – 2. (Stabat Filius)

*

ANDREJ E. SKUBIC: Idehallgasson, Marjan úr

HEGYI DAMJÁN: Leszállt egy légy a holdkompra, közben elfogyasztottak egy citromtortát

*

RUDAŠ JUTKA: Agni, a nyúl és a tűz (Borut Kraševec: Agni)

ENESEY DIÁNA: Kis világokat kell építeni a szabadság reményének (Caleb Azumah Nelson: Kis világok)

KOVÁCS KRISZTINA: „… emlékek rétegeit keni egymásra…” (Rőhrig Eszter: Ne sírj)

JUHÁSZ ATTILA: „írva van: mégis-remény száll föl velünk” (Devecseri Zoltán: Harmadnapok)

*

A lapszámban GAÁL JÓZSEF festményei láthatók.

Műhely 2024/3.

Tovább

Lapajánló: Vár Ucca Műhely 86.

Megjelent a Vár Ucca Műhely folyóirat legújabb, 86. száma, benne feleségem Lokátor című prózájával.

Tartalom: Villányi László, Győri László, Déri Anna, Magolcsay Nagy Gábor, Bene Adrián, Kukucska Szabolcs, Gál Csaba, Taizs Gergő, Balajthy Ferenc, Ádám Tamás, Bakonyi István, Szauer Ágoston versei. 

Takács-Csomai Zsófia, Spindler Zsolt, Szabó Elvira, Mohai V. Lajos, Nagy Lea, Röhrig Eszter (Csokonai-triptichon), Korinek Janka, Ványai Fehér Józse, Csikai Gábor prózái és esszéi.

KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Bodrogi Csongor: Saját úton járó vicinális (Mohai V. Lajos); Váczi Márk: Nosza, induljunk (Fellinger Károly); Hörcher Eszter: A hely, az álom és a fény evangéliuma (Király Sándor)

Petrik Iván: A Veszprémi Művész Céh kiállítása Budapesten

A lapszámban Klimó Károly alkotásai láthatók, a reprodukciókat Mátyás István készítette.

VUM 86. XXV. évfolyam (2024/4) - kiadja a Művészetek Háza Veszprém.

A kép forrása: a Vár Ucca Műhely Facebook-oldala

Tovább

A Műhely új lapszámáról a Győri Szalonban

Újjászületett a Műhely folyóirat címmel olvasható cikk a Győri Szalon oldalán folyóiratunk új számáról:

„Hosszú hallgatás után újra megjelent a Műhely folyóirat. Az olvasók ezúttal nemcsak papíralapon, hanem a megjelenés előtt két héttel már online is forgathatják a színes győri kulturális lapot. Horváth Nóra főszerkesztő köszöntőjében összefoglalja az elmúlt időszak történéseit és a folyóirat kiadását befolyásoló tényezőket.”

A teljes cikk ezen a linken olvasható. Szintén a Győri Szalonban olvasható interjú a Talentum – Műhely programról, itt.

Műhely 2024/1.

Tovább

Műhely 2024/1.

A papíralapú megjelenés előtt 2 héttel online olvasható a Műhely legújabb, 2024/1. száma! A lapszám főszerkesztői köszöntőjéből olvasóink tájékozódhatnak folyóiratunk helyzetéről, az előttünk álló kihívásokról és terveinkről is.

A Műhely 2024/1. száma a címlapra kattintva is elérhető

Tovább

Rőhrig Eszter recenziója a Rádiócsendről

A Tempevölgy Online Könyvespolc-rovatában olvasható Rőhrig Eszter érzékeny és elmélyült recenziója a Rádiócsendről, „…ÜRES VIDÉK” címmel. Jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnének nyomába eredni a kötet verseiben előforduló motívumoknak és szimbólumoknak. A recenzió ezen a linken olvasható.

A képernyőfelvétel forrása: tempevolgy.hu

Tovább

Újabb recenziók a Rádiócsendről

A Kortárs folyóirat 2024. októberi számában olvasható Csuday Csaba recenziója (Erdei kaland) a Rádiócsendről. A teljes lapszám letölthető erről a linkről.

Az Alföld Online Horváth Florencia Arc és táj ráncai című kritikáját közli, mely ezen a linken olvasható.

Tovább

A távolról érkező csend: recenzió az Élet és irodalomban

Az Élet és irodalom 2024. július 5-ei számában Gellén-Miklós Gábor ajánlja az olvasók figyelmébe új verseskötetemet A távolról érkező csend című recenziójában. A recenzió elolvasható az ÉS oldalán, egy reklám megtekintése után. Ezúton is köszönöm az alapos elemzést, a megtisztelő figyelmet!

Élet és irodalom, LXVIII. évfolyam, 27. szám, 2024. július 5.

Tovább