Feleségem két új prózája olvasható a Spanyolnátha művészeti folyóiratban.
„Egészen a homlokomig húztam a takarót, és füleltem. Halk, aprócska koppanásokat hallottam, melyek egyre közeledtek felém. Nem mertem odanézni, mert biztosra vettem, hogy eljött értem a boszorkány, hogy elvigyen magával a mélybe. Akkor csak azt kívántam, bár szűnne meg a zaj, és lenne végre csend! Lélegzetvisszafojtva rimánkodtam, hogy hadd maradhassak mégis!”
 |
| A kép forrása: Spanyolnátha művészeti folyóirat |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése