Megjelent a Műhely legfrissebb, 2025/4. száma. A pdf-változat már olvasható folyóiratunk honlapján, két héten belül pedig a nyomtatott lapszám is forgatható lesz. Felvezető gondolatok a szerkesztői köszöntőből:
Tematikus lapszámunk előtt az utolsó 2025-ös „normál” számunkat tartják kezükben, s ahogy fekete-fehér kiadványainknál már megszokhatták, a folyóirat online verzióját színesben is megtekinthetik a honlapunkon. A 2-es számban közölt Géczi János-képek és most Szolláth Katalin munkái színes változatért kiáltanak, ezért is örülünk, hogy a külön ISSN-számmal rendelkező online anyagban az apróbb részletekben is elmerülhetnek olvasóink. Régóta szerettük volna már egy teljes lapszám vizuális anyagát Szolláth Katalinnak szentelni, és most a kerek születésnap alkalmából sikerült is! Sok szeretettel köszöntjük! Az alkotó ars poeticája mellett Árvai-Józsa Kitty művészettörténész gondolatait is közöljük, aki kiemeli, hogy milyen fontosak az hommage-ok és reminiszcenciák Szolláth életművében – izgalmas módon ez a tematika összecseng a szépirodalmi rovatban közölt hommage-versek motivációival.
Lapszámunk első tematikus egységében folytatjuk Túri Katalin nyelvészeti és verstani szempontokat is mérlegelő tanulmányát Joszif Brodszkij Karácsonyi verseinek magyar fordításairól. A karácsonyhoz: a várakozáshoz, befogadáshoz, adakozáshoz és az ünnepi előkészületekhez kapcsolódnak Acsai Roland és Hauptmann Tamás versei. A továbbiakban kiemelt figyelmet fordítunk az hommage-verseknek. Az összeállításban a Műhelyben rendszeresen publikáló költők közül Bokros Judit, Both Balázs, Csehy Zoltán, Győri László, Méhes Károly és Taizs Gergő verseit olvashatják, amelyek Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke, Szabó Lőrinc, Berzsenyi Dániel, Szapphó, Herman Melville, Balassi Bálint és József Attila szavait, eszméit idézik meg költeményeikben. A költői munka rejtelmeibe avat be Maczák Ibolya tanulmánya is, amely az alkotói előmunkálatok kéziratos jegyzetei mellett a Pilinszky-publicisztika filológiai összefüggéseit is figyelembe veszi a Nagyvárosi ikonok című vers értelmezése során. A nagyvárosi élet különös szituációival szembesítenek Hegedüs
Anna versei a Tehetséggondozó Műhelyben, míg Csonka Lujza tárcanovellája – egy lehetséges olvasatban – a városi környezetből való kiszabadulás vágyát fogalmazza meg, életből vett példa segítségével, lírai megközelítésben. Történelem és mitológia, vágy és valóság kereszttüzében a túlélés rejtelmeibe avatnak be Lokodi Imre és Dubán Kitti prózái.
Szerzőnket, barátunkat: Pusztai Zoltánt 70. születésnapja alkalmából a Győr – egy város lelke című tematikus számunkban megjelent versével köszöntjük.
Horváth Nóra (főszerkesztő) – Takács Nándor (szerkesztő)
Tartalom
Túri Katalin: Karácsonyi versek felnőtteknek: karácsony a pusztaságban. Joszif Brodszkij: Karácsonyi versek, Soproni András fordításában (a tanulmány második része)
Acsai Roland: Vendége lesz kezének
Hauptmann Tamás: Havazik
*
Pusztai Zoltán: Színe és fonákja
*
Maczák Ibolya: Az alkotás dicsérete. Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című versének elemzése
Bokros Judit: Sörösüveg; Araszolás
Both Balázs: Rilke; Szabó Lőrinc emlékezete
Csehy Zoltán: Örök ősz; Berzsenyi levonja a tanulságot; Egy David Diamond-zongoradarab (Melville sírja)
Győri László: Modrý Kameň; Márványpalota
Méhes Károly: Reggelente; Szigorlat; Rilk-e?; Esti idill
Taizs Gergő: Átkelők
*
Tehetséggondozó Műhely
Hegedüs Anna: ipszilon; anyagfény // 9797; molárisok
Csonka Lujza: Mélylevegő
*
Lokodi Imre: lá Rebi
Dubán Kitti: Lecsószag
*
Juhász Attila: „tudást az egészről […] az egyszervoltakról” (Marafkó László: Írás a tűzfalon)
Urbanik Tímea: „Lassú pillantás gyerekre, fényre, ürességre.” (Christian Bobin: A hét nyolcadik napja)
*
Szolláth Katalin alkotásai
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése