Czilczer Olga Más felületek című kötetében hétköznapi tapasztalatoktól gyermekkori emlékeken át kozmikus messzeségekbe érkezünk, hol „[…] a szárnyas űrbeszédnek / mintha ágról ágra / világról világra kellett jutnia / hogy átvergődve annyi éven / még elérjen / egy tenger ring a szavak idejében”. (Szavak ideje, 31. o.). A versek tagolása, a sortörések és soráthajlások meghökkentő játékai folyvást a szavak váratlan jelentéseivel ajándékoznak meg, a kötet prózaversei pedig olyan fantasztikus világokba kalauzolnak, melyek álomszerű logikája hamar fölfogható, ha átengedjük magunkat e lírai szövegek sodrásának. A Fa, ember, álom egy részletével ajánlom a kötetet:
Benépesítve a tér. De ami képpel népes, széllel szegé-
lyes. Lombja hull. Az ujjak is szabadjára engedve.
Mostantól az űr az úr. A sor megtörve, -szakítva. De
hisz ezen egy medve is átjuthat, egy vaddisznó, egy egész
konda. Maradtam volna apám kezén inkább.
Fa, ember, álom. Ki kinek a tenyerén?
(109. o.)
 |
| Czilczer Olga: Más felületek. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2021 |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése